Magyar Közösségek Szövetsége

IV. Szent Korona Ünnep

2014. január 5. Verőce
Géza Fejedelem Református Általános Iskola

Előadók:
Prof. Dr Vas Csaba
Szántai Lajos
Balla Ede Zsolt

Házigazdák: Bethlen Farkas, Nirschné Henn Edith

2014 Vízkeresztjének a napján lesz pontosan 36 esztendeje annak, hogy a Szent Koronánk ismét haza tért, ezzel reményt adva arra, hogy a Kárpát-medence újjászülethessen a védelme alatt.
Ősi mondáinkban gyökerező hitünk szerint a magyarság hivatását Isten jelölte ki azzal, hogy ezer évvel ezelőtt, Karácsony napján az Isten küldötte angyal hozta a Koronát:
”… az angyal hozta Szent Korona Isten gondolata a magyar létről.”(Kocsis)

A Szent Korona, a Szent Korona-tan Magyarország történelmi alkotmányának alapját képező hagyomány, melyen a magyar államiság eszméje alapult, és amely máig ható befolyást gyakorol az alkotmányos közgondolkodásra.

A Vízkereszt napi Szent Korona-megemlékezések célja az egyedülálló magyar közjog, észjárás és igazságérzet eredetének feltárása a Szent korona üzenete által. Lelki megtisztulás, tudományos ismeretterjesztés, népi hagyományok és énekek tükrében, ünneplés, hiszen a résztvevők tudják, egy út áll előttük. Egyetlen EGY. S ezen az úton Isten vezet, az Élet Koronájával, a Magyar Szent Koronával.

A Szent Korona-tan közjogi fogalom, amely a Szent Korona erkölcsi-jogi intézményén alapul. A Szent Korona mint jogi személy jogilag a Magyar Államnak megfelelő. Tagjai a Szent Korona országainak polgárai, vagyis a Szent Korona tagjai, így egyenlők. Ezért volt szokásos, hogy a törvényekben a Szent Korona országai kifejezést használták.
A Korona megszemélyesítése a világon egyedülálló, elvonatkoztatott, fölötte áll a mindenkori államhatalmat gyakorlóknak és tagoknak.
A Korona országainak természeti erőforrásai a Szent Koronához, a közösség egészéhez tartoznak.
A Szent Korona-tanhoz társított értékek, a népuralom, a főhatalom választhatósága és visszahívhatósága, a társadalmi türelmesség és a más népek tisztelete.

”A Szent Korona azért szent, mert népünk mint közösség ennek a közösségnek szimbólumát, az államot jelképező Szent Koronát a benne rejlő főhatalommal együtt Krisztus anyjának, a Boldogasszonynak ajánlotta fel, aki azt el is fogadta, és akit ettől kezdve „nevének külön említése nélkül Nagyasszonynak hívunk. Miért tartja a hagyományos keresztény felfogás misztériumnak a Szent Koronát? Mert ez az egyedülálló tanítás Magyarországot mint közösséget szerződésszerűen részelteti abból a feladatból, amely az Istenszülő feladata a természetes és a természetfeletti életben az emberiség kezdetétől a világ végéig. Népünknek ez lett a rendeltetése, sorsunk ezzel kapcsolódik össze ha akarjuk, ha nem, ha tudunk róla, ha nem.” (Molnárfi)

„A világtörténelem nem ismer még egy olyan koronát, mint a Szent Korona, tehát csak onnan származhat és abból az időből, ahol, és amikor képesek voltak hasonló alkotásokat készíteni. Szerkezetileg a Szent Korona egy egységes alkotás, nem készülhetett külön az alsó része (az abroncs) és külön a felső része (keresztpántok). Közjogi szempontból a Szent Korona nem tárgy, hanem élő minőség, személyiséggel rendelkezik. Minden hatalom tőle származik, a király csak a Szent Korona nevében gyakorolta, gyakorolhatta hatalmát, de csak az a király, amely a Szent Koronával volt megkoronázva. Benne összpontosul a magyarok mindenkori élete és szabadságra való joga. A magyarság csak úgy tudta megtartani szabadságát, hogy a Szent Korona által képviselt ősi jogaira hivatkozott."
Szántai Lajos

Album adatok

Elérhető RSS linkek

Véletlen képek